MI AZ A LIPOSZÓMA?

Liposzóma (liposome)

Mikroszkópos, 20-30 nm átmérőjű, gömbszerű, két lipid rétegű membránnal burkolt és belül vizes oldatot tartalmazó hólyag vagy zsák, amit laboratóriumban mesterségesen készítenek vizes oldatba foszfolipid gél adagolásával.

Liposzómák a természetben főleg az anyatejben fordulnak elő, ezek a gömböcskék teszik lehetővé, hogy a csecsemő szervezete a lehető leghatékonyabban tudja hasznosítani az anyatejben lévő tápanyagokat.

Ugyanezen az elven működik a liposzómás C-vitamin is, a liposzómák segítségével tudjuk eljuttatni a sejtekig a C-vitamint, de abban is segít, hogy szervezetünk ne válassza ki olyan hamar, mint a hagyományos C-vitamint. A liposzomális technológia előnye, hogy a foszfolipid réteg megvédi a vízben oldott hatóanyagot - jelen esetben a C-vitamint -, így az nem bomlik le, nem oxidálódik, tehát sértetlenül kerül a sejtekbe.

Ez azt jelenti, hogy a liposzómás C-vitamin közel 100%-ban hasznosul. Ennek köszönhető, hogy a liposzómás és a hagyományos C-vitamin adagolása igen eltérő. Míg a hagyományos C-vitaminból az megszokott adagolás 500-1000mg, addig a liposzómás C-vitaminból 300-400mg naponta. A napi dózis emelésére inkább csak betegség esetén van szükség.

A liposzomális C-vitamin nem összetévesztendő az aszkorbil-palmitáttal! Az aszkorbil-palmitát az ún. zsírban oldódó C-vitamin, aszkorbinsavból és palmitinsavból épül fel, szájon át történő adagolása azonban nem annyira hatásos. Az aszkorbil-palmitát az emésztés során két alkotórészére bomlik mielőtt belépne a vérkeringésbe, tehát végső soron ugyanazt érjük el, mintha hagyományos C-vitamint szednénk.

Mielőtt bemutatjuk a liposzómás C-vitamint, érdemes tisztázni, hogy mi a liposzóma. A liposzóma egy apró, gömbalakú foszfolipid molekula, a gömb belsejében egy vízcseppel. Leginkább mesterségesen szoktunk létrehozni ilyen molekulákat, hogy bizonyos hatóanyagokat könnyen, és hatékonyan el tudjunk juttatni a szövetekbe. A foszolipid mint vegyület egyáltalán nem testidegen, sejteink membránját alkotják, de a sejtek működéséhez is elengedhetetlenek, mivel ezek szállítják el a sejtekhez a tápanyagokat.

Hogyan dúsítja a hatóanyagot a nanorészecske? Az 50-100 nanométeres, azaz a milliméter tízezredének mérettartományába eső részecskék az ép szövetben nem képesek kilépni a vérkeringésből, de a tumorban lévő érhálózat átjárhatósága miatt be tudnak jutni a daganatba. A vizsgálatok során a kutatók kimutatták, hogy a gyógyszerhordozó liposzóma valóban átjut a vizsgált daganatok érfalain, ezáltal a tumorban koncentrálja a hatóanyagot. A hasonló célú nanorészecskéknek számos kritériumnak kell megfelelniük, például önmagukban nem lehetnek mérgezőek. Az eddigi vizsgálatok során a liposzómás gyógyszerhordozók nem bizonyultak toxikusnak.